A marxista politikai gazdaságtan kérdései

JEGYZŐKÖNYVEK

A marxista politikai gazdaságtan időszerű kérdéseiről és a második ötéves terv irányelveiről

Vitavezetők: DONÁTH FERENC, NAGY TAMÁS, SZABÓ KÁLMÁN

Elnök: TÁNCZOS GÁBOR

1956. május. 9.

A gazdaságpolitikáról és a tervezésről szóló vitában az életszínvonal csökkenése, az 1955-ben bekövetkezett neo-sztálinista fordulat következményei, és túlközpontosított sztálinista tervezés anomáliai és vitatható elméleti alapjai egyaránt szóba kerültek. Egyes hozzászólásokban már a hatvanas-hetvenes évek reformközgazdaságtanának elemei is felbukkantak.

[...]

KÁDÁR IVÁN: Felmerül az ellentmondások kérdése a szocializmusban. Eddig azt mondottuk, hogy csak akkor lehet ellentmondás, ha gazdaságpolitikai hibákat követünk el. Nem helyes ezt mondani. Az egyéni érdek és társadalmi érdek között vannak ellentmondások akkor is, ha jó a gazdaságpolitika.Lehet-e beszélni arról, hogy a szocializmusban van valamilyen fő ellentmondás, amely magában foglalja a többi ellentmondás egy részét?

[...]

KORNAI JÁNOS: Helyes-e a marxizmus megjelenése óta létező polgári közgazdászokat és elméleteket vulgáris elméletnek nevezni, és helyes-e az a tanítási módszer, amelyet alkalmazunk, hogy egyedül negatívumaikat, korlátáikat, rosszindulatú ferdítéseiket emeljük ki. Mi az, amit ezekből fel lehetne használni, hogyan kell ezekkel foglalkozni?

[..]

LÁNYI KAMILLA: Köztudomású, hogy 1950/53-ig a reálbérek nem emelkedtek, hanem csökkentek. Az iparcikkek és az élelmiszerek árai nőttek. Az 1951-es ár- és bérrendezés a bérek szintjét néhány százalékkal az árakénál alacsonyabban állapította meg. 1953 óta lényeges intézkedések történtek a fizetésemelésre, az élelmiszerek és az iparcikkek fogyasztói árának és a békekölcsönjegyzés normáinak csökkentésével. Ez a két tényező kb. 2 milliárd forint megtakarítást jelent. Az árleszállítás hatásából 1955-re kevés maradt meg. A békekölcsönjegyzés normái lényegesen felemelkedtek. Uj adónemek, 1 %-os kereseti adó, gyermektelenségi adó jött, 1955-ben belépett a fizetésekbe a nyugdíj járulék. 1955-ben a normarendezés nem átmeneti bércsökkenést eredményezett, amely megüti a 15-20 %-ot. Nagy Tamás a parasztságnak a városokba özönlését úgy tárgyalja, mint abszolút pozitív tényezőt. Ugyanakkor tudjuk, hogy ez a folyamat együtt járt azzal, hogy földek maradtak parlagon, csökkentek a vetésterületek.

[...]

CSANÁDI GYÖRGYNÉ: Az értéktörvény felhasználása a szocializmusban. Véleményem szerint erről a kérdésről többet beszélünk, mint amennyire e törvény adta lehetőségekkel élünk. Pedig a szocializmus olyan gazdasági rendszer, amelyben már nincs meg a profitra való törekvés, mint a termelés fejlesztésének legfőbb ösztönzője, de ugyanakkor még szükségszerűen megvan az egyén es nemcsak az egyén, hanem a szocialista vállalat anyagi érdekeltségének hajtóereje. Az a vállalat, amely az önköltséget, akár a technikai újítások, vagy más okok miatt a társadalmi atlag ala szorítja, maga rendelkezzen az ezáltal elért nyereség nagy részével. Ezt a nyereséget a vállalat részben közvetlenül a dolgozók közötti szétosztásra használhatná fel.

[...]

NAGY TAMÁS: Óriási károkat okozott és okoz az abszolút elnyomorodás elméletének hirdetése. Mi nem vagyunk rászorulva olyan eszközökre, hogy úgy állítsuk be az amerikai munkások helyzetét, mintha az valami pokol lenne. Ebből csak az következhet, hogy elveszítjük meggyőző hitelünket. Ha propagandánk ehelyett azt mutatná meg, hogy Amerikában milyen hihetetlenül fejlettek a termelőerők, milyen hihetetlen fényűzésben él az uralkodó osztály és a köréje csoportosuló nem is kis középrétegek, és ehhez képest, ebből a munkásosztály milyen keveset kap, milyen óriási szakadék ez - ez sokkal meggyőzőbb, okosabb lenne.

[...]

1956. május 22.

TARDOS MÁRTON: A K[özponti] V[ezetőség] úgy tervezte, hogy május végére ez a vita befejeződik. Az ötéves terv bizonyos alapvető irányzataira vonatkozóan ezen a vitán egyértelműen választ kapni nem tudunk. A múltkor és a mai alkalommal is az láthattuk, hogy az elnökségben ülő három elvtárs közül ketten azt mondották, hogy ők az ötéves tervnek nem szakemberei. Ezek az elvtársak a Közgazdaságtudományi Intézet vezetői. Jogosan vetődik fel a kérdés: ki az az ember, aki a második ötéves terv alapvető közgazdasági problémáit ismeri?

[...]

HEGEDŰS B. ANDRÁS: Véleményem szerint az autarchikus gazdaságpolitika egyik forrása az volt, hogy Magyarországon Sztálinnak az iparosításról, a mezőgazdaság kollektivizálásáról szóló tételeit, amelyek annak idején a Szovjetunióban helyesek voltak, mechanikusan átvettük, [gy nem került sor a magyar sajátosságok kidolgozására. Sztálin más lézetei is véleményem szerint összefüggnek a nemzetközi együttműködés háttérbeszorulásával és a gazdasági autarchiával. Sztálin utolsó nűvében50 a szocialista országok együttműködését piaci, kereskedelmi kérdésekre korlátozta, nem beszélt a szocialista országok kölcsönös együttműködéséről, hanem csak arról, hogy a Szovjetunió nyújt műszaki segítséget a népi demokratikus országoknak.A XX. Kongresszus ezzel szemben a szocialista országok kölcsönös együttműködéséről beszélt, és az együttműködés fogalmát kiterjesztette a műszaki együttműködésre, a közös beruházásokra és főleg a tervgazdálkodás összehangolására. Donáth elvtárs hangsúlyozta, hogy Magyarországnak különösen érdeke a nemzetközi együttműködés megszervezése. Ez a kérdés annál is inkább fontos, mert minálunk tavaly a nehézipar elsődleges fejlesztése elvének helyes hangoztatása összekeveredett az autarchiára való törekvés többé-kevésbbé való igazolásával.

[...]

NAGY TAMÁS: Az a sztálini tétel, hogy a második világháború és az azt követő események legfontosabb gazdasági következménye az addig egységes világpiac szétesése volt56, nem helyes. Azt hiszem, ez a hibás sztálini tétel azt a másik hibás sztálini tételt volt hivatva előkészíteni, hogy tudniillik a termelés volumene a szétesés folytán a vezető tőkés országokban csökkenni fog. Ez utóbbi tétel helytelenségét a tények igazolták.

Számomra nem meggyőző az a tétel, hogy a külföldi adósság megnövekedése 1954-ben elsősorban a jobboldali elhajlás következménye volt. Először is ismeretes, hogy a mi importunk zöme anyagimport. Az anyagimport alakulása nagyon nagy mértékben függ az ipari termeles struktúrájától. Nagyon nagy mennyiségű anyagimportot is jól ki lehet egyenlíteni, ha cserébe olyan termékeket adunk, amelyeket viszonylag kedvező hazai adottságokkal állítunk elő. (…) Másodszor: a külföldi adósság 1954-ben bizonyára kevésbé növekedett volna, ha nem következett volna be az 1954. évi ipari visszaesés. De nem hiszem, hogy ez az 1954. évi ipari visszaesés elsősorban jobboldali elhajlásnak lett volna a következmenye. Ez az ideiglenes ipari visszaesés, amelynek méreteit nem kell eltúlozni, szoros kapcsolatban volt az iparnak senki által nem tagadott szükségszerű átcsoportosításával. Biztos, hogy ezt az átcsoportosítást sok tekintetben jobban, okosabban, ügyesebben lehetett volna végrehajtani, es akkor minden valószínűség szerint el lehetett volna kerülni a visszaesést. De azt hiszem, hogy az ipari átcsoportosítás nem elég okos, nem elég ügyes, nem elég körültekintő végrehajtásáért a felelősséget kollektíven kell viselni.